Mesterséges intelligencia és a design – Lezajlott a Jövő most! konferencia
Lelkes Péter, a Magyra Formatervezési Tanács tagja, a Magyar Design Kulturális Alapítványának elnöke szerint a rendszerváltás óta nem volt olyan szakmai konferencia, ami ilyen komplex módon elemezte volna a történelmi kor adta új lehetőségeket, körüljárva a mesterséges intelligencia fejlődése által létrejövő kihívások kérdéskörét, különös tekintettel az ember lehetséges szerepére és súlyára, a design felelősségére dinamikusan változó világunkban. A konferencián három fő téma köré csoportosultak az előadások. Először a társadalmi folyamatok és a gazdasági helyzetkép került előtérbe, majd a design thinking társadalomformáló ereje, végül az oktatásfejlesztés kapott kiemelt hangsúlyt. A három téma körbejárása után az előadók egy izgalmas kerekasztal-beszélgetés keretében vitatták meg a konferencia közben felmerült kérdéseiket.
A designkonferenciát a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, Jankovics Marcell nyitotta meg, majd Koós Pál, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, a Magyar Formatervezési Tanács elnökhelyettese és Lelkes Péter, a rendezvény házigazdája mondták el köszöntő beszédeiket. Lelkes Pétert a Magyar Design Kulturális Alapítvány élén végzett évtizedes elkötelezett munkájáért emlékplakettel köszöntötték a konferencia szakmai programjának megkezdése előtt.
Deme Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense a minket körülvevő anyagi és szellemi világ összefonódásáról, kölcsönhatásáról, és ezen világok design általi formálásáról és irányításáról adott elő.
Dr. Slézia József, a Budapesti Metropolitan Egyetem tanára rámutatott: folyamatosan csökkent a történelem folyamán az ember gyakorlati hozzájárulása a termékelőállításhoz, legalábbis a tömeges igények kiszolgálásban. Véleménye szerint a dehumanizáció folytatódik: a mesterséges intelligenciával már csak a folyamatok megteremtője, beindítója marad az ember. Ugyanakkor számolhatunk az ember részvételével is, legalábbis az igények helyes megfogalmazása és az emberiség képviselete céljából.
Sebastian Tamás, a Rocket Shepherd igazgatója az autóipartól az egészségügyig hozott példákat arra, ahogyan a mesterséges intelligencia átformálja ezeket az iparágakat. A korábban designerek közreműködését igénylő, ma már teljesen automatizált, alkalmazott tervezői feladatokra mutatott számos alkalmazási lehetőséget a képszerkesztéstől, honlaptervezésen át a perszonalizált termékek felkínálásáig. Amellett, hogy ez állásokat fenyeget, sok kreativitást szabadít fel a repetitív, monoton, kevés kihívást nyújtó feladatok alól.
Zalavári József, formatervező, a Soproni Egyetem egyetemi tanára az ökodesignról adott elő, mely a fenntartható jövő és a környezetvédelem tekintetében kulcsfontosságú. Prezentációjában az autóipari fejlődések és prognózisok példáján keresztül hívta fel a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia nem tudja helyettesíteni a kreativitást és a gondolkodást.
Hosszú Gergő, négyszeres Red Dot díjas designer és a Co&Co Design Communication tulajdonosa szerint az innovátor személyét is bele kell vonni a termék formatervébe és arculatába, ha hitelességet és elkötelezettséget szeretnénk elérni. Kiemelte, hogy a felhasználók már nem terméket, hanem történeteket keresnek, épp ezért a mesterséges intelligencia szerepe még nem tudja felülírni a kreatív szakemberek multidiszciplináris tudását.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója, Kerékgyártó András formatervező a Plydesign Kft-vel és azzal közös tulajdonban lévő gyártó partnerével, a Licit Kft-vel együtt megvalósított projekten keresztül mutatta be, hogyan tud egy designprojekt új pályára állítani egy gyártócéget.
Az oktatásfejlesztés blokk során Bachmann Bálint DLA Ybl Miklós-díjas építész fejtette ki, hogy a design területén az alkotás rendkívül összetetté fog válni, emellett képes lesz a változó és egyedi igények figyelembevételével optimalizálni a valós idejű történéseket.
Sebestény Ferenc, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Rajzi-és Formaismereti Tanszékének adjunktusa szerint a valós idejű formaképzés, a virtuális térérzékelés és a 3D nyomtatás által mára átalakult az alkotás folyamata, hiszen a mai lehetőségek bőven túlmutatnak a számítógépes technológiák egykori szerepén. A végső döntés ma még az ember kezében van, de már csak idő kérdése, hogy az építészek munkáját gátolják olyan találmányok, mint például az öntervező házak.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, dr. Szentpéteri Márton olyan morális kérdéseket vetett fel, mint hogy segíti, vagy inkább veszélyezteti-e a mesterséges intelligencia a kortárs designer és designoktató munkáját, illetve vajon igaza van-e Chomsky-nak abban, hogy a nyelvhasználat kreatív aspektusa miatt a nyelvműködés nem algoritmizálható.
Az előadások után kerekasztal-beszélgetés keretében, a résztvevők megegyeztek abban, hogy az ember felelőssége megkerülhetetlen a mesterséges intelligencia fejlődésében, és bár valószínűsíthető, hogy a mesterséges intelligencia számos állás, munkahely, munkakör megszűnését eredményezheti, egyben új lehetőségeket is rejt magában. Zárszóként Lelkes Péter kifejezte reményét, hogy a konferenciából hagyományt tudnak teremteni, és egy közeli időpontban folytatását is megszervezhetik majd.
